Származási hely: Szovjetunió/Oroszország
Kaliber: 7.62x54R
Működési elv: Forgó-tolózáras ismétlő
Tárkapacitás: 5

A brit Lee-Enfieldhez hasonlóan a “háromvonalas puska”, a Moszin-féle zárszerkezetet a belga, revolveréről is híres Émile Nagant tármegoldásával ötvöző Moszin-Nagant története is az 1800-as évek végére nyúlik vissza. Az általunk is birtokolt, sokak által csak 91/30-asként ismert variáns a legnagyobb számban gyártott modell, amit a Szovjetunión kívül többek között nálunk is gyártottak, és a Mauser mellett az egyik legmeghatározóbb második világháborús forgó-tolózáras hadipuskának nevezhető.

Az eredeti fegyver 1930-as modellfrissítéseként új, immáron arsin helyett méterben állítható hátsó irányzékot, új elülső irányzékot kapott és a nyolcszögletű tokkialakítás teljesen hengeresre változott. Az oroszok még a 2000-es évek környékén is kísérleteztek modernizációjával, és mesterlövész-precíziós célokra akkurizálásával. Bár először az SzKSz-szel, majd a Kalasnyikovval váltották le 40-es évek második felében és száműztek a másodlépcsős és tartalékos alakulatok fegyvertárába, a mai napig feltűnik a poszt-szovjet térség összes konfliktusában (Hegyi-Karabah, Csecsenföld) és többek között mostanság a szíriai polgárháborúban is.

Különböző verzióiból óvatosabb becslések szerint is cirka 35-40 millió darabot építettek.